Blog Gyerekekkel vagyok Hétköznap Hordozás Szoptatás

Kevés a tejem, vagy mégsem?

Ez az a kérdés, amit a legtöbb friss anyuka feltesz magának aztán a férjének, aztán az anyukájának, majd az anyukája anyukájának, a védőnőnek, a gyerekorvosnak és így sorba a környezetét, míg nem a fodrásza is megmondja neki, hogy bizony elég-e a teje vagy sem. De miért is merülhet fel ez a kérdés. Hát azért, mert az a baba ott az anyja kezében még a mellén is sír bizony néha. Hiába van cicin, sír. Más baja nem lehet, csak az, hogy üres a tank. Nos én összegyűjtöttem, hogy az én pici lányom eddig milyen okok miatt tette meg ezt a cicin való sírást és egyik sem a tej mennyiségével volt kapcsolatban.

A legjellemzőbbel kezdem, ami a büfi volt. Arra is rájöttem, hogy ez a büfi bizony nem is annyira szopi ideje alatt kerül a pocakba, hanem az azt megelőző sírdogálás alkalmával. Mivel harmadik gyermek és ő ért be utoljára, így előfordul, hogy a testvérféltékenység minimalizálása érdekében, nem tudok azonnal reagálni a szopizási szándék korai jeleire és szegényem már sír, mire odaérek hozzá. Ez alatt az idő alatt szépen bekúszik az a fránya levegő a pocakba, ami fekvő helyzetben kellemetlen lehet neki, ha nem is azonnal, de később, miután erre a levegőre ráküldi a tejet, már igen.

Előfordult, hogy csak szimplán szerette volna a másik cicimet megkapni és egy oldalváltás megoldotta a problémáját. Idő kellett, mire erre rájöttem, azóta ez az első, amit felkínálok és ha mégsem ez volt a baj, akkor lépek tovább a lehetőségek tárházában.

Olyan is volt, hogy a pelusa zavarta és cserét szeretett volna kérni. Nagyon érdekes, mert itt csak nyűgősködött, rugdalózott, de minden pózban ugyan úgy, nem erősödött és nem is hagyott alább, míg egy büfi-pukibajos sírás valóban fájdalmasnak hangzott és hol jobb volt, hol rosszabb, míg nem a távozó levegő hangja után teljesen el nem múlt. Itt nagyon elkezdtem figyelni a sírásait és a jelzéseit, hogy hamar összhangba kerüljünk.

Nagyon érdekes volt megfigyelni, hogy valóban minden egyes kis mozdulata, hangja egy jelzés felém és szinte egész nap csak kommunikál velem.

Volt fáradt vagyok sírás is. Sokszor már annyira fáradt volt, hogy még cicin sem tudott úgy ellazulni, hogy el tudjon aludni. Ilyenkor szépen kendőbe raktam és egy kis ellenálló nyekergés után szinte azonnal mély álomba zuhant. Itt engedtem picit aludni, addig a pelusokat kiteregettem vagy összekészítettem másnapra, majd leraktam az ágyra és odafeküdtem mellé. Pihent annyit, hogy tudjon rendesen szopizni és az esti komfortszopit nyugodtan be tudja fejezni.

Az is előfordult, hogy a választott póz nem tetszett neki, mert vagy nem volt elég stabil, vagy idővel lejjebb csúszott, leereszkedett a feje, elfordult a feneke és csak szimplán nem volt neki kényelmes. Ezekről a bakikról majd még fogok írni később.

Lehet, hogy feltűnt, de a hasfájást nem vettem bele a listába, ugyanis nem is igazán gondoltam még arra, hogy hasfájás miatt sírna, egy alkalmat kivéve. Estefele volt már, de egyedül voltam vele otthon, a fiúk még a játszótéren homokoztak és L nagyon nagyon fájdalmassan sírt. A világ minden eddig ismert problémájára ismert megoldásokat bevetettem, de semmi nem vált be. Sem a cici, sem a hordozás. Nagyon kétségbe voltam esve. Fáradt is voltam már nagyon. Telefonon panaszkodtam a férjemnek, hogy nem tudok mit csinálni vele, de nagyon jó lenne, ha lenyugodna a kicsi, mert szívesen lefürdenék, teljesen megizzasztott ezzel a véget nem érő sírással. Aztán jött a kérdés, hogy miért nem fürdök le vele együtt? Ez valami fantasztikus ötlet volt! Levetkőztünk és egy fürdős karikás kendőbe magamra kötöttem és csak folyattam magunkra a langyos vizet. Önmagában a víz hanja megynugtatta már. Csönd lett. Csak nézett magaelé mozdulatlanul és figyelt. El is tudott picit aludni. Álmában a sírással összeszedett levegők is távoztak, én pedig, ha nem is úgy ahogy szoktam, de tiszta lettem. Ezt mindenkinek javaslom egyébként, mert nagyon finom érzés, ahogy a kis meztelen teste kapaszkodik belénk és minden pici apró mozdulatát érzi az ember, nekem nagyon jó volt és neki sem volt ellene kifogása. Akár kádban is, körültekintően locsolgathatjátok magatokra a vizet és élvezhetitek a víz hatalmát! Fürdés és egy kis alvás után, már mindketten jobban éreztük magunkat és friss pizsibe bebújtunk az ágyba szopizni és tovább aludni. Ez az egy alkalom volt, amikor úgy éreztem, a hasa fájhat talán.

De hogy ne csak magunkról beszéljek. Honnan tudhatjuk valóban, hogy a tejünk elég és biztos nem az lehet a gond. Hát ahol van bevétel, ott van kiadás is és ahol van kiadás, ott lennie kell bevételnek is. Ha megfelelő mennyiségű a baba pisis és kakis pelenkáinak a száma és a baba súlya hétről-hétre nő, akkor megnyugodhatunk, a tejünk is rendben van. Ez hozzávetőlegesen minimum 6-8 pisi ( 1 pisi kb 1-2 evőkanál folyadéknak felel meg – egy nehezebb eldobós pelusba kb 2-3 pisi lehet) és 2-3 minimum 200ft-os érme nagyságú kaki az első 6 hétben ( utána kevesebb is lehet). A tej mennyiségét egyébként a mellen töltött idő befolyásolja csak. Ha egy babát semmilyen formában nem korlátozunk a szopizás terén, és minden szopizási ingert a mellen tölt le (nincs cumija és az ujját sem szopja), akkor mindig pontosan annyi tej fog termelődni, amennyire neki szüksége van.

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük